Az amerikai egydollárost kibocsátása óta hatalmas rejtély övezi. Egyesek szerint számtalan sötét titkot rejt magában, szimbólumok tucatjai bújnak meg rajta. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem vajon valóban a templomosok szimbólumai? A „NOVUS ORDO SECLORUM” azt jelenti New World Order, vagyis Új Világrend. Lehetséges, hogy ez egy utalás a majdanán kialakuló egyesült világrendre, mely végleg eltűnteti a nemzetek közötti határokat, és totális kontroll alá vonja a tömegeket? Mi a tizenhármas szám szerepe? (13 vonal a pajzson, 13 nyíl a sas kezében, 13 csillag, 13 szint a piramison…) Noha az összeesküvés elméletek szerzői rengeteg időt vesztegettek már az egydolláros bankjegyen látható szabadkőműves szimbólumok elemzésére, azt eddig senki sem tudta kielégítően megmagyarázni, hogy miért vannak ott ezek a szimbólumok, vagy, hogy mit is jelentenek valójában.

Az egydolláros híres mizériája nem új keletű. Ha véletlenül Amerikában él közületek valaki, akkor biztosan találkozott már a legendával, miszerint az egydolláros rejtett szabadkőműves szimbólumokat foglal magába, s utalást tartalmaz az egyesült világrendre. Az emberek két táborra oszlanak szét a kérdést illetően. Az első csoportot azok alkotják, akik meg vannak róla győződve, hogy a szabadkőművesek titkos szimbólumai láthatók a bankjegyen, míg a második csoport szerint szó sincs ilyesmiről, azonban abban mindkét tábor egyetért, hogy egy roppant bonyolult szimbolisztikájú „alkotásról” van szó. Még mielőtt azonban fejest ugranánk a dolgok közepébe, és hagynánk, hogy magával sodorjon az érdekesebbnél érdekesebb információkból álló áradat, nem árt, ha megismerkedünk egy kicsit cikkünk főszereplőjével, a szóban forgó amerikai egydollárossal. Az egydolláros bankjegyet hivatalosan 1957-ben bocsátották ki, jelenlegi kinézetében, azóta semmiféle nagyobb változtatást nem eszközölt rajta a kormány, leszámítva azt, hogy 1963-ban debütált a bankjegy elülső képe George Washingtonnal (1732-1799) az amerikai egyesült államok első elnökének portréjával. (nem hivatalosan már 1862-ben kibocsátottak egydollárosokat Salmon P. Chase, Abraham Lincoln titkárának portréjával. Ennek mérete 189×79 mm volt) Így elmondható róla, hogy a második legrégebbi dizájnt használó bankóról beszélünk, a kétdolláros után. Az egyesültállamokon belüli pénzmozgás csaknem 45%-át egydolláros bankókkal bonyolítják le az emberek. Elmondhatjuk tehát, hogy bár értéke elenyésző, (ha az amerikai értékrendet nézzük) mégis töretlen népszerűségnek örvend hazájában. Jelenlegi mérete körülbelül 155.956×66.294 mm, vastagsága 0.10922 mm. Anyaga papír helyett vászon, és pamut egyvelege, ennek ellenére egy átlagos egydolláros élettartama csupán 21 hónap, ezután leváltja azt egy újabb sorozatú példány. Az egydolláros híres beceneve a „Greenback” az 1800-as évek végéről ered, amikor is Abraham Lincoln fekete, és zöld dollárok nyomását rendelte el, melynek nem titkolt célja a polgárháború „pénzelése” volt. Az eljárást, amivel ezeket a bankókat készítik, bár ismerjük, az összetevők, a legapróbb részletek, és technikai nüanszok máig felfedetlenek biztonsági okokból. Parányi piros, és kék selyemszálak futnak végig a már említett vászonszerű anyagon. Maga a pénz meglehetősen strapabíró, mondhatni masszív, egy kiadós mosás, vagy áztatás után sem hullik szét. A tinta egy különleges keverékét használják, melynek pontos összetevője titkos. Azután szimbólumokkal nyomják át, ezt követően megkeményítik, hogy ellenállóbbá váljon a folyadékokkal, főként a vízzel szemben. Ezután következik a préselés, a folyamat utolsó mozzanata.

De vajon valóban szabadkőműves szimbólumok találhatók rajta? Hogy képbe kerüljenek a témában járatlan olvasók is, megemlítenénk néhány tényt erről a titkos társaságról. Talán nincs még egy szervezet a világon, amely ennyire precízen működött volna és ekkora hatalommal bírt volna a történelem során, mint a szabadkőművesség. A szabadkőművesség (angolul freemasonry) a legnagyobb titkos társaság a világon, és talán az egész történelemben. A jelenlegi adatok szerint mára már több millió tagja van bolygó szerte. A modern szabadkőművességet egyesek 1717-re eredeztetik (míg mások szerint ennél jóval régebbi, a 12. századi templomos lovagrendtől ered). Eszerint Londonban indult útjára, amikor James Anderson megjelentette Alkotmányát. Ettől kezdve folyamatosan terjedt, Amerikában és Európában, de még a Közel-keleten is. Robbanásszerű terjedése azonban csak az 1800-as évektől indult meg. Feladatukról eltérően vélekednek a kutatók és történészek, de abban valamennyien egyetértenek, hogy rengeteg jótékonysági, és segítő munkát végeztek, illetve végeznek. Pénzt, időt, tudást osztanak meg egymással, és azokkal, akiken segíteni szeretnének. A szabadkőműves élet három alapkőre épül: a testvéri szeretetre, az igazságra és a jótékonyságra. Minden szabadkőműves megfogadja, hogy segít annak, aki hozzá fordul. A szabadkőművességet azonban a közvélemény máig a korrupció, és sötét ármányok, világuralom szinonimájaként említi annak ellenére, hogy ma már egész mást jelent a társaság tagjának lenni. A szabadkőművesség pártatlan gondolkodású, és szellemiségű, és bár a közkedvelt összeesküvés elméletek szerint eme társaság tagjai minden évben összeülnek egy titkos ülésre a világot érintő aktuális dolgokról tanácskozni. Ők őrzik a Szent Grált, és a világtörténelem legnagyobb kincseit. Soha fel nem fedett tudásnak vannak birtokában, és ők azok, akik az egész világot a háttérből irányítják, mintegy árnykormányként. Ezekre nincs semmilyen bizonyíték, pusztán feltevések, különféle fantáziadús teóriák. Illetve, ha őszinték akarunk lenni, ez a dolog mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Itt nem minden csak fekete, vagy csak fehér, de erről majd egy későbbi, szabadkőművesekkel foglalkozó cikkünkben.

Ha megnézzük az egydolláros elülső oldalát, az első dolog, ami szembe tűnik, az a néhai George Washington portréja, akiről már fentebb leírtuk, ő volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke. Ha tovább nézelődünk, hamar ráakadunk az Egyesült Államok kincstárának zöldes színű pecsétjére. Mindjárt felül egy tökéletes egyensúlyban álló mérleget látunk, ami a kiegyensúlyozott költségvetésre utal. Középen egy vonalzót kapott helyet, méghozzá nem is akármilyen. Ezt a vonalzót sokan azonosítják a szabadkőművesek által használt szimbólumok egyikével. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem, a fémkalapács, körző, és vonalzó csak néhány a tucatnyi szimbólum közül, melyet a szabadkőművesség előszeretettel használt. Bár a megemlített első két szimbólumot nem a társaság javasolta, tartja magát a nézet, miszerint az Egyesült Államok kincstári pecsétje a szabadkőműves hatalom okkult jelképe. A vonalzó alatt az Egyesült Államok kincstárának kulcsa látható, szintén mintegy szimbolikus értelemmel felruházva. Ez önmagában még nem is olyan érdekfeszítő, hogy erről elemzést írjunk, azonban az egydolláros ellenkező oldala már annál érdekesebb.

Ha megfordítjuk a bankót, rögtön egy kör alakba rendezett szimbólumrendszert látunk, melyből kettő is van. Mindkettő az Egyesült Államok nagypecsétjének egy-egy oldalát ábrázolja, azaz az elejét, és a hátulját. A sast ábrázoló pecsétet használják igazi pecsétként is. Eredetük egészen 1776-ig, a függetlenség kikiáltásig nyúlik vissza, amikor is az újonnan alakul államnak szüksége volt egy olyan pecsétre, melyet nemzetközi berkekben is használhat. Körülbelül 6-7 évig tervezték a nagypecsétet, ez alatt rengeteg be nem fejezett vázlat, elképzelés született mire végül megszületett abban a formában, amit ma is látunk. Ezeknek a végül nem alkalmazott tervezeteknek is fennmaradtak vázlatai, lásd az alábbi képeken.

Első ránézésre talán túl sok információnak tűnik ez az egész, válasszuk ketté, elemezzük őket külön-külön. Kezdjük mindjárt balról, az egyik legismertebb jelképpel, a befejezetlen piramissal, melynek tetején ott figyel a mindent látó szem, mely leginkább Istent, illetve annak jelenlétét szimbolizálja, ahogy időtlenül vigyáz az emberiségre. Ő áll mindenek felett, ezért került a piramis legtetejére. Eredete 1783-ra tehető, amikor az Egyesült Államok nagypecsétjének részévé vált. Állítólag hosszas vita után merült fel használata egy bizottsági ülésen, 1776-ban. A befejezetlen piramis 13 lépcsőből áll, legalján pedig római számokkal az 1776-os dátum áll. Az egyszerűbben gondolkodók, és a nyilvánvalóság kedvéért azért leírjuk kicsit részletesebben:

M = 1000
D = 500
C = 100
L = 50
X = 10
V = 5
I = 1
Innentől csupán össze kell adni a „MDCCLXXVI” képlet alapján a számokat:
1000 + 500 + 100 + 100 + 50 + 10 + 10 + 5 + 1 = 1776

A 13-as számnak hatalmas szerepe van az egydolláros szimbolisztikájában, de ne siessünk annyira előre, és vegyük egy picit jobban górcső alá a piramist. A tizenhármas szám itt az eredeti 13 gyarmatot jelképezi, a befejezetlenség pedig az ország további bővülését, de akadnak erre egészen más elképzelések is. Az egyik ilyen, miszerint a 13-as szám a sátán száma, az egyes lépcsőfokok pedig korszakokat jelentenek. A tizenhárom korszak lejárta után bekövetkezik a világégés, de Isten győzedelmeskedni fog (mindent látó szem jelentése) a magasságokban, és új világrend alakul ki. Erre utal a „NOVUS ORDO SECLORUM” szöveg is a piramis alatt, ami angolul annyit tesz, mint New World Order, azaz „ÚJ VILÁGREND”. Persze ez eléggé meredek feltételezés, s kevesen hisznek benne, sokkal populárisabb a gyarmatokhoz kapcsolható értelmezés. Erre utal a szem körül olvasható információ is, az „ANNUIS COEPTIS”, ami durva fordításban annyit jelent, „RÁBÓLINTOTT KEZDEMÉNYEZÉSEINKRE” Eszerint maga Isten bólintott rá az amerikaiak kezdeményezésére egy új világrend létrehozásában. Vagy épp a szabadkőművesek világuralomra törekvő tervének megvalósulására? Nos, még mielőtt rávágnánk, hogy badarság, ássuk még mélyebbre magunkat. Az összeesküvés-elméletek rajongói között a befejezetlen piramis az Egyesült Államok pecsétjén a szabadkőművesség szerepét jelképezi az Egyesült Államok megalapításában. Ez bukkant fel a 2004-es „A nemzet aranya” című filmben is. Az első szabadkőműves ábrázolás 14 évvel a pecsét elkészülte után jelent meg, és nem mindig tartalmazza a piramist, még ha a háromszög, ami időnként felbukkan náluk, hasonlít is egy piramisra. A piramis felülete világos, azonban annak nyugati oldala árnyékolt. Ez utalhat arra, hogy az Egyesült Államok (újonnan alakulva) nem tudja, hogy mihez kezdjen a nyugati civilizációkkal, illetve még nem áll módjában felfedezni. A piramis körül, illetve annak közvetlen tövében két növényt (növényeket) is látunk, ezek eredete ismeretlen, sajnálatos olyan kicsik, hogy nem lehet beazonosítani őket annak ellenére, hogy tucatnyian próbálkoztak már vele. Még biológusokat is bevontak a kutatásba, de nem zárult eredménnyel a kísérlet. Az ábra túl kicsi, és még nagy felbontásban is túl életlen ahhoz, hogy ennyiből pontos fajmeghatározást lehessen végezni. Szőrszálhasogatásnak tűnik a dolog, de az amerikaiak ezt halálosan komolyan veszik, és azt se feledjük, hogy szimbolisztikai szempontból hasznos információval gazdagodnánk. Talán cáfolná azt a még mindig elterjedt nézetet, miszerint a növényeket csak véletlenszerűen, nem gondolkodva, ihletszerűen „rajzolták” oda a pecsét készítői. Egy biztos, ezeknek, a növényeknek szerepe van, és okkal kerültek rá a képre. A reményt, reményteljes jövőt jelképezi. Azt, hogy az új állam létrejötte virágzást hoz majd a „vidékre”.
 

Ha kicsit tovább nézelődünk, rögtön szemünkbe ötlik az „IN GOD WE TRUST” felirat, mely voltaképp nem zavar olyan sok vizet, mint az elsőre látszik. Benjamin Franklin, a pecsét egyik alkotója, aki ugyebár szabadkőműves volt, abban hitt, hogy az ember egyedül nem képes véghez vinni nagy tetteket, de ha ebben az Isten is segítségére van, akkor bármit elérhet.

A jobb oldali pecsét már érdekesebb a feliratnál, bár nem annyira népszerű, mint az első pecsét, legalábbis összeesküvés körökben. A való életben azonban előszeretettel használták, és használják máig. Minden nemzeti temetőben jelen van, és rendszerint helyet kap a hős emlékműveken is. Ráadásul az Amerikai Egyesül Államok elnökének pecsétje szintén ugyanez, kisebb módosításokkal. Az elnöki beszédek során állandóan látható a háttérben, ezzel szemben igen kevesen sejtik, valójában mit is szimbolizálhat. A pecséten látható állat nem más, mint a fehérfejű rétisas, az Egyesült Államok címerállata. Két okból választották a győzelem/dicsőség szimbólumának: Mert nem fél a vihartól, és elég okos és megfontolt hozzá, hogy átrepüljön fölötte. A sas nem visel koronát, vagy egyéb ékszereket, hisz az amerikaiak még csak most szakadtak el Angliától. Ha jobban megfigyeljük maga a pajzs is felfüggesztetlen, szintén arra utal, hogy ez az ország már a saját lábán áll. A pajzs tetején egy fehér csík fut végig, ez sokak szerint magát a Kongresszust jelképezi, mintegy egyesítő szándékkal felruházva. Az államok lassan egy nemzetté lettek. Erre utal a sas szájában tartott szalagon futó szöveg, a „E PLURIBUS UNUM” is, melynek jelentése „Egy (létrejött) a sokból” Vegyük csak szemügyre, mit is tart karmaiban a sas! Olajágakat, és nyilakat. Ezek önmagukban is jelentéssel bírnak, az olajág a békét, a nyilak pedig egyértelműen a háborúra utalnak. Azt jelenti, hogy a sas (az állam) nem fél a béke megőrzéséért háborúzni. Az állat feje mindig olajágak irányába fordulna, háborúban azonban szemei jól a nyilakra tekint vissza.

Ezek bár elég egyértelműek, még mindig nem kezelik őket tényként, illetve nagyon sok olyan ember is akad, akik nem is hallottak ezekről a jelentésekről, csupán a befejezetlen piramisról, vagy a mindent látó szemről, és itt ki is fújt a tudomány. A valóság azonban más, sokkal mélyebb dolgokat rejt magában az egydolláros. Az egyik legérdekesebb dolog, hogy az egész bankót a 13-as számra, és annak szimbólumrendszerére építették. Lássuk csak:

10 nagyobb csoportosulás látható rajta, melyek mind 13 elemet tartalmaznak egyenként.
ANNUIS COEPTIS=13 betű
E PLURIBUS UNUM=13 betű
13 szintű a befejezetlen piramis
13 csillag/pentagram látható a sas feje fölött
13 függőleges csík látható összeszámolva a pajzson
13 nyíl a sas karmaiban
13 levél az olajágon, amit a sas tart karmaiban
13 olajbogyó az olajágon
13 ovális alakzat látható mindkét pecsét szélén, melyek vízszintesen futnak tovább (ez ugye két külön elemnek számít, így jön ki a tíz)


És ha ez még mindig nem lenne elég, az alábbi szavakkal, a matematika segítségével eljátszva még egy érdekes dolog válik nyilvánvalóvá. Ezek a szavak mind rajta vannak a bankón:
“FEDERAL RESERVE NOTE”
“THE UNITED STATES OF AMERICA”
"THIS NOTE IS LEGAL TENDER FOR ALL DEBTS PUBLIC AND PRIVATE”
“WASHINGTON, D.C.”
“ONE”
“TREASURER OF THE UNITED STATES”
“SECRETARY OF THE TREASURY”
“ONE DOLLAR"
“WASHINGTON”
Ha összeszámoljuk a betűket, az összesen 169, amiben a 13 pontosan 13-szor van meg. Kell ennél több?

Persze a dolog, mint már hangsúlyoztam többször is, nem ilyen egyszerű. Még mielőtt összeesküvés elméleteket szőnénk köré, járjunk utána, miről is van szó! A közhiedelemben a 13-as szám szerencsétlenséget hoz, ezért nincs bizonyos épületekben (kórházakban) tizenharmadik emelet, vagy motelekben tizenhármas szoba, vagy ajtó. Az amerikaiak roppant babonásak ezzel a számmal kapcsolatban, és igen komolyan veszik mítoszát. Miért hemzseg azonban az egydolláros a 13-astól? A megrögzöttebbik tábor szerint ez is a szabadkőművesek ténykedésére utal, ugyanis a szerencseszámuk pont a 13-as volt. Még mielőtt azonban mindenki egy nagyot csettintene megelégedésében, leszögeznénk, hogy van egy sokkal hihetőbb, és logikusabb magyarázat a tizenhármasra. A szám maga az eredeti 13 államot jelképezi. Ezért van 13 lépcsője a piramisnak, és ezért befejezetlen, mert mint tudjuk, azóta már nem 13 állam képezi az Amerikai Egyesült Államokat. Ez megmagyarázza az egész egydollárosra levetített tizenhármas számmisztikát.

Valóban ilyen egyszerű? A válasz szerintünk igen. Nem kell mindenben jelentéseket fölfedezni, és nem kell mindenre áltudományos magyarázatokat ráhúzni. Ennek talán legjobb példája a híres bagoly alakzat, mely szintén az egydollároson található, mindjárt előlapján. Egész hajmeresztő elméleteket dolgoztak ki ezen állat jelenlétére a dolláron, összehozva az Antikrisztus jelképével, vagy épp a szabadkőművesekkel. Terjedni kezdett az a már önmagában is abszurd „Legenda”, miszerint a bankón látható alak egy fülesbaglyot ábrázol. Fotók jelentek meg több amerikai elnökről, és egyéb médiaszemélyiségről, melyeken mindegyikük egy fülesbagolyhoz hasonló jelet formáz ujjaival, s rögtön szárnyra kaptak az őrültebbnél őrültebb ötletek, melyek szerint például a bagoly egy hatalmas, szörnyű titok jelképe, melybe minden amerikai elnököt, és magasabb pozícióval bíró illetőt beavatnak, a titkot azonban nem árulhatják el, mert szögestől fordítaná föl világunkat. A képen látható paca valóban némi fantáziával bagolynak nézhető, azonban még mielőtt ezt tényleg elhinnénk, nézzük meg az itt látható képet. Nyilvánvaló, hogy ez a véletlenszerű alakzat van odabújtatva a levelek és a keret mögé, ez kelti annak önös illúzióját, ráadásul ezt az alakzatot a bankjegy több részén is föl lehet fedezni.

A sas felett látható 13 csillagra – mely, ha jobban megnézzük egy Dávid csillagot formáz – is van logikus magyarázat. Valójában George Washington rendelésére készült, ő ugyanis megkérdezte Hayyim Solomont (Haim Solomon), hogy mit kér cserébe a hadseregnek tett neves szolgálataiért cserébe. Solomon annyit felelt, hogy ő maga személyesen nem kíván semmit, viszont az „embereinek” szeretne valamit. Ennek lett eredménye, a Dávid csillag formáció. Kevesen tudják, de Hayyim Solomon volt az az ember, aki financiális támogatásaival szinte egyedüliként mentette meg a kontinentális hadsereget, később pedig nincstelenként halt meg.

A pecsét alkotói közül legismertebb Benjamin Franklin ő is szabadkőműves volt, és valóban elképzelhető lenne önmagában, hogy a szabadkőművesek egy komplett rejtvényt hagytak hátra az egydollároson. Az új, egyesült világrendre utaló jelek, a szabadkőművesség szimbólumai mind-mind megtalálhatók rajta, akárcsak az általuk oly kedvelt tizenhármas szám is. Ráadásul a piramis alapkövén látható dátum lehetne akár a bestia száma is, azaz a 666-os. Egyesek szerint az Illuminátusokra utal az 1776-os (MDCCLXXVI) dátum is, merthogy ekkor alakult meg az Illuminátusok rendje. Több módszer is létezik, hogy az 1776-os dátumba érkezzünk meg. Lehetséges, hogy a pecsét szabadkőműves tervezői a babiloni számrendszert használták, ami köztudottan nem a tízes számot vette alapul, hanem a hatost. Példaként a 600=1000, 60=100, és 6=10. Részletesebben nem mennénk bele, azt hiszem, ha bárki megnézi a három piramist ábrázoló képet, akkor meglátja benne a logikát, és azt, hogy mire akar kilyukadni. És hogy ennek mennyi az esélye? Nos, nem sok, ahogyan annak sem, hogy a szabadkőművesek kreálmánya az egydolláros. Mindezt a fentebb levezetett szimbólumértelmezés tudatában jelenthetjük ki. Ez esetben azok nyertek, akik józan paraszti ésszel gondolkodtak, és történelmi tényekre vezették vissza az összes ábrázolást, ugyanis nincs szó többről, mint hagyományokról. A 13-as aktualitása ugyan bár elveszett, mintegy hagyományként máig látható a bankjegyen, ezzel emlékeztetve bennünket (inkább az amerikaiakat), honnan is indultak, és hová tart az ország, mivé lett.

Persze mint mindennek, a szabadkőműves, vagy épp az illuminátus teóriának is megvannak a maga esélyei, hisz mint tudjuk, aminek nulla százalék az esélye, matematikailag az is megtörténhet. Mindenki maga dönti el miben hisz. És hogy miért nem aludt ki máig az egydolláros körüli hisztéria? Túl sok veterán harcolt az országért, túl sokat adva fel azért életükből, hogy aztán később az egésznek a jelentése elvesszen. Túl sokan reménykedtek, hogy Amerika egy jobb otthonná válik számukra, és túl sokan maradtak ott a csatamezőn, akik soha nem tértek haza.

---Legendavadászok nyomán---